A könyvben írtam, hogy ha érdekel a camera obscura (magyarul homályos kamra), nézz utána Abelardo Morell fotóinak.
A technika egyáltalán nem új keletű, a középkorban már ilyen mozgatható camera obscurákat használtak a festők, hogy valósághű tájképeket készítsenek.
Ebben az esetben a vázlatot készítő személy egy sima papírra vagy vászonra vetítette a képet, mi annyit csavartunk elsőre rajta, hogy egy bútorozott szoba belsőt használtunk.
A következő logikus lépés, hogy nem egy helyhez kötött szobából készítesz lyukkamerát, hanem egy hordozható szobát (Abelardo Morell másik projektjének mintájára egy sátrat) használsz, így elviheted bárhova és a földre vetített képet fotózhatod le.
Végezetül, nem csak tájképet, hanem akár megrendezett fotót is készíthetsz ilyen módon, ahogy azt Németh Kriszta és Dallos Emese tette a Fotófaluban.
